Tracklist
| 1 |
Dozmati Regösének |
| 2 |
Nógrádi Dudazene |
| 3 |
Pál István Nótái |
| 4 |
Farsangosok Nótái |
| 5 |
Rabnóta, Verbunk És "kordé" |
| 6 |
Vékony János Nótái |
| 7 |
Jó Bort Iszok... |
| 8 |
Csallóközi És Szigetközi Dudazene |
| 9 |
Szigetközi Dudanóták |
| 10 |
Virágos Szent János Éneke |
| 11 |
Rabnóta |
| 12 |
Ipoly-menti Dudazene |
| 13 |
Gulyásnóta És Kondásnóta |
| 14 |
Dudaverseny (Tereske, Kishartyán, Nógrádmegyer, Naszvad) |
| 15 |
"Betlehemnek Pusztájában..." |
Credits
-
Bagpipes
–
Dsupin Pál (tracks: 1, 2b, 5, 13a),
Istvánfi Balázs (tracks: 2b, 11, 13a),
Pál István (tracks: 2a, 2b, 13a),
Juhász Zoltán* (tracks: 2b, 3, 7, 9, 13a, 13b)
-
Edited By
–
Szilasi Marianne
-
Engineer
–
Szalai László*
-
Graphics, Design
–
Kaszta Mónika
-
Mastered By
–
Honéczy Zoltán*
-
Music Director
–
Kelemen László*
-
Recorder [Furulya]
–
Agócs Gergely (tracks: 12),
Dsupin Pál (tracks: 4, 6),
Sáringer Kálmán* (tracks: 4, 6),
Juhász Zoltán* (tracks: 4, 6, 12)
-
Sleeve Notes
–
Juhász Zoltán*
-
Translated By [English Language]
–
Sue Foy
-
Violin
–
Koncz Gergely* (tracks: 3)
-
Vocals
–
Agócs Gergely (tracks: 1, 3, 10, 13b),
Berecz András (tracks: 1, 3, 6),
Bényei Csenge (tracks: 8),
Damásdi Szilvia (tracks: 8),
Dsupin Pál (tracks: 13b),
Horváti Kata (tracks: 3, 9, 13b),
Istvánfi Balázs (tracks: 1, 13b),
Juhász Katalin* (tracks: 3, 9, 13b),
Komáromi Bori (tracks: 8),
Kosztik Anett (tracks: 8),
Kristály Ágnes (tracks: 3, 9, 13b),
Sáringer Kálmán* (tracks: 1),
Pál István (tracks: 2b, 12b 13b),
Strasser Anett (tracks: 8),
Szabó Zoltán (tracks: 1),
Tóth Bernadett (tracks: 8),
Vagyoczky Györgyi (tracks: 8),
Juhász Zoltán* (tracks: 1),
Fábián Éva* (tracks: 3, 9, 13b),
Fábián Éva* (tracks: 8)
Notes
A felvételek a Fonó Budai Zeneházban készültek, 2000-ben.
"Mit akarsz – támadt a tüzes fekete bika a juhászra karácsony éjfelén, a keresztúton. – Jó dudás akarok lenni – felelt bátran a juhász. – Az leszel, de a lelked a mienk – mondta az ördög, mert ő volt a tüzes bika, és elment."
Azóta ott szól a duda a legelőn, a lakodalomban, kocsmában és keresztelőn, a törvényt nem ismerő farsangi bálban és a törvény születését ünneplő éjféli misén. "Első musicajon az bordó síp, avagy duda is..." – írja a krónikás a XVII. század magyarjairól.
Dudazene szól ezen a lemezen is. A hagyomány utolsó képviselője, a 81 éves juhász, Pál István és három tanítványa – Dsupin Pál, Istvánfi Balázs és Juhász Zoltán – szeretné megmutatni, milyen is ez az ördögtől kivívott, mégis az ember szolgálatába állított zene, milyen ez a hangszer, amelynek ősét minden bizonnyal még keletről hoztuk magunkkal.
A magyar duda rokonát fedezhetjük fel a volga-vidéki marik hangszerében, a VI. századtól hazánk földjén élő avarok csontsípjaiban, de a velünk együtt élő erdélyi románok, szlovákok, gorálok, horvátok, szerbek dudáiban is. A mai magyar duda megőrizte keleti ősének kettős "sípszárát". Sípjai is ahhoz hasonlóan egynyelves nádsípok. A sípszár egyik ágán, a "dallamsípon" oktáv terjedelmű hangsor játszható. A másik á g– a "kontrasíp" – a dallam alaphangját és az attól kvarttal mélyebb kísérőhangot váltogatja. A harmadik szólamot a "bordósíp" adja, folyamatosan zúgó mély hangjával. Talán mondani sem kell, hogy mindehhez a fából készült "duda-szerszámhoz" az első bőrtömlőt az ördög kutyájáról nyúzták le a vakmerő régi pásztorok. A "dudafejet", a sípszárat a bőrhöz csatlakoztató fatőkét is az ördög faragta először kecskefej formára.
Sajátos a magyar dudán megszólaló zene is – dudanóták, kanász-táncok, motivikus duda-cifrák, pásztornóták, betyárnóták valók dudára. Régi karácsonyi énekeinket is ez a hangszer kísérte a betlehemes játékban és az éjféli misén – dallamukban ezért erős a dudazene hatása. Ugyanezt a duda-hatást érezzük a nyári napforduló ünnepének, a virágos Szent János-napi tűzugrásnak énekeiben, de a téli napfordulót ünneplő dozmati regösének dallamában is.
A tűzugrás szertartása a tűzgyújtással kezdődik ("tüzét megrakatja..."), majd a három jelkép-virág tűzbe dobásával folytatódik. "Virágom, véled elmegyek, virágom, tőleg el sem maradok" – éneklik a lányok "vetélytársaiknak", a kenyér, a bor és a szerelem virágainak, mintha csak velük égnének el a tűzben. Ezután, a tűz átugrálásakor hangzik el a párosító ének ("meggyullandó..."), majd a tüzet elhagyó, elaltató, Máriát, bölcsőt, Magyarországot idéző dal. Az utolsó nóta ismét a búzáról és a kenyérről – a Napról és Jézusról – emlékezik meg. Hosszú, mint a szentiváni ének – tartja a mondás, méltán, hiszen maga a rítus is hosszú.
A regösénekben lejátszódó esemény, Szent István és a csodaszarvas találkozása a vízparton éppen a téli napforduló idején játszódik le az égbolton is. A vadászó nyilas, a "halastó állásnak" megfelelő Vízöntő és a szarvas állatot jelképező Bak jegyei követik egymást ebben az időszakban.
Dudazene nemcsak dudán szólhat – "dudásan" lehet dalolni, furulyázni, hegedülni is. Sok helyen, ahol a XX. században már nem akadtak dudásra a kutatók, más hangszerek játékmódjában, illetve a dallamokban, az éneklés módjában fedezték fel a dudászenét. A legerősebben a Felföld őrizte meg ezt a régi hagyományt. Mi is ennel a vidéknek a zenéjét mutatjuk be – Pál István és pásztor őseinek nógrádi örökségét, valamint a Szigetköztől Borsodig húzódó vidék régi dudásainak fonográfon, magnetofonszalagon megörökített, általunk újjáélesztett hagyományát.
Juhász Zoltán
Other versions
| Category |
Artist |
Title (Format) |
Label |
Category |
Country |
Year |
| ABT 007 |
Egyszólam Együttes* |
Ég Felettünk, Ég Alattunk - Magyar Dudazene (Cass, Album)
|
ABT Budapest |
ABT 007 |
Hungary |
2000 |
Egyszólam Együttes - Ég Felettünk, Ég Alattunk - Magyar Dudazene mp3 album free